Két hét után visszatértünk a Cserhátba Tomival. Ez alkalommal elkísért minket párom, Emese is. A szombati hidegfront olyan szépen kitisztította a levegőt, hogy vasárnap egész nap szikrázóan sütött a nap, jó pirosra lehetett égni. Pest megyében ismét megnéztük a csővári gyümölcsöst, ami megdöbbentően kiszínesedett az eltelt két hétben. Redős virágdíszbogarat nem láttunk, így átutaztunk Kozárdra, ahol megbeszélt találkozónk volt Jancsival és Lacival. Ők kora reggel már végigkopogtatták a palásti (Szlovákia) gyümölcsös körtefáit, így Laci már friss zsákmányt tudott mutatni. Kozárdon az egész napot töltöttük, most gyűjtöttünk a gyümölcsössel szemben fekvő déli kitettségű domboldalon is. Ez az élőhely már egy védett terület része, értékes kincse a pannon gyík (Ablepharus kitaibelii [Bibron & Bory de Saint-Vincent, 1833]).
Csővár, jobbra a lejtőn a gyümölcsös.
A táj zöldbe és virágba borult, a levegőt pedig harapni lehetett.
Mesó kémleli a domboldalt: hol lehet körtefa?
Zsuzsanna-virágdíszbogár (Anthaxia suzannae Théry, 1942) pottyant az itteni körteágakról.
Kopogtatás Kozárdon.
Jancsi és vitorlája, mellyel kimutatta itthonról a...
