Két nap a nyugat-dunántúli Kemenesháton, Sárvár mellett. Tomival látogattunk el arra a környékre, ahol ő a múlt évben Magyarország faunájára új bogarat talált. Egy nem művelt erdőről van szó, ahol a fák lábon halnak meg és távol esik a nagyobb forgalomtól. Tervünk az volt, hogy a nappali gyűjtés után a sötétben elemlámpával keresgéljünk éjjel rajzó bogarakat. A változékony időben nem sok sikerre számítottunk, de végül jó eredménnyel zártuk a két napot. Elsőként vénicszileket (Ulmus laevis) hálóztunk a Rába partján, majd az Ostffyasszonyfa melletti erdőben bóklásztunk. Sátrunkat is itt vertük fel és másnap délelőtt is itt gyűjtöttünk. Két újabb faunára új bogárfajt is találtunk: egy tolvajbogárfajt (Ptinidae) és egy humuszbogárfajt (Bothrideridae). Késő délután útközben hazafelé egy kis kitérővel megnéztük a nyírádi fás legelőt. Itt cseh lepkészekkel találkoztunk, akikkel váltottunk pár szót, majd haza indultunk.
A 8-as úton Hajmáskér és Veszprém között elgázolt vidrát (Lutra lutra) láttunk.
Sárvár: Rába-híd. Két szép vénicszil (Ulmus laevis).
A lomb meghálózása után a kérget egy fenti ágon megfaragva megtaláltuk...
...a Hacker-virágdíszbogár (Anthaxia hackeri) rágásait...
...és még ki nem repült imágóját.
A faj egy újabb élőhelyének felfedezése után átmentünk abba a bizonyos erdőbe...
...ahol áll még néhány vénséges kocsányostölgy (Quercus robur).
Igazi őserdő ez, ahol még érezni valamit abból, milyenek lehettek Európa erdői az erdőgazdálkodás elterjedése előtt.
A Tenebrio opacus nevű gyászbogár itthon ma már csak néhány helyről ismert.
A Lacon querceus egy ritka pattanóbogár, e fajból is találtunk néhányat. Kizárólag öreg, korhadó tölgyfákban fejlődik.
Ez az a humuszbogárfaj, amit 2007-ben először fogott Tamás Magyarországon.
Hengeres humuszbogár (Teredus cylindricus).
A kidőlt óriásfák még évtizedekig nyugszanak, míg anyagát teljesen le nem bontják az apró élőlények.
Meglepetésre már a szarvasbogarak (Lucanus cervus) is előjöttek.
Az aljnövényzet lakója a Denticollis linearis nevű pattanóbogár.
Hársfák (Tilia) alatt fogható a Porthmidius austriacus pattanóbogár.
Éjszaka a fatörzseken valósággal nyüzsögnek a bogarak. Lacon querceus és Uleiota planata.
Videoklip, kattints a lejátszásra!
Táborhelyünk az erdőben, ahonnan éjszaka elemlámpával kalandoztunk a fák közt.
Az éjjeli eső után másnap a csuromvizes erdőben újra gyűjteni mentünk.
Szerencsére a napsütés hatására száradni kezdett a növényzet és a ruhánk is.
A párás levegő és az óriási fák miatt már-már esőerdőben éreztük magunkat.
A közép bíborbogár (Pyrochroa serraticornis) fotózása közben...
...Tomi szakadatlanul kutatta a halott fák törzsét...
...és egy újabb ritka bogárfaj, a Dermestoides sanguinicollis két példányát találta. Ez a szúfarkas (Cleridae) Európa-szerte igen ritka és veszélyeztetett, kizárólag a háborítatlan erdők lakója. Magyarországon csak nagyon kevés régi adata van és egyetlen friss a Gödöllői-dombságból.
Délután haza indultunk, de útközben meglátogattuk a nyírádi fás legelőt.
Ritkásan álló tölgyek, melyek közt egyre nagyobb teret hódítanak a cserjék.
Az itteni fák nem olyan idősek, a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) nyomait azonban itt is láttuk.
Sok fa már teljesen elhalt, torzóik még évekig állnak, míg egy erősebb szélvihar vagy egy villámcsapás le nem dönti őket.
Búcsúzóul egy üde virág, az ernyős madártej (Ornithogalum umbellatum) képe Nyírádról.
A két Magyarország faunájára új bogár:
Teredus opacus Habelmann, 1854
Ptinus (Bruchoptinus) palliatus Perris, 1847
