Régi, hőn áhított vágyam teljesült azzal, hogy ezév őszén végre találkozhattam vadon élő rákosi viperával (Vipera ursinii rakosiensis), Magyarország egyik legféltettebb állatfajával. A fokozottan védett és rendkívül veszélyeztetett faj Európa más országaiban is él, de más-más alfajok képviselik, a nálunk élő alfaj csak Magyarországon és Romániában található. Mindenhol a kipusztulás réme lebeg felettük, Ausztriából a közelmúltban tűnt el. Hazai előfordulása a Hanságra és a Duna-Tisza-közére korlátozódik, utolsó vad élőhelyeit szigorú titokként őrzik az arra illetékesek, így pontos megjelölést én sem adok.
Jellegzetes vipera-élőhely.
A legelőn a le nem rágott növény az orvosi pemetefű (Marrubium vulgare).
Helyenként tucatjával szaladnak szét a homoki gyíkok (Podarcis tauricus), az itt élő egyenesszárnyúak bőséges táplálékforrást jelentenek nekik.
Szeptember elején kezd nyílni a homoki kikerics (Colchicum arenarium), de számtalan növényt lehet még virágjával megtalálni ilyenkor.
Ilyen a mezei zsálya is (Salvia pratensis).
Igazi pannon faj a magyar futrinka (Carabus hungaricus).
A bikapókok (Eresus sp.) hímjeit nem nehéz észrevenni.
A nem is olyan fürge fürgegyíkot (Lacerta agilis) könnyű becserkészni egy kép erejéig.
N°2
N°3
N°4
N°5 egy egyéves egyed
És végül N°6