2008.VII.27., Börzsöny


Börzsönyi kirándulásunk ilyenkor nyár derekán már nem annyira a bogárgyűjtésről szólt, mint inkább egy hétvégi sétáról. Az ilyenkor szokatlan sok nyári csapadéknak köszönhetően az erdő még mindig harsogó zöldben pompázott rengeteg virággal és ezernyi rovarral. Számomra is akadt még érdekesség néhány díszbogárfaj személyében, melyeket láttam: Acmaeodrea degener, Acmaeoderella flavofasciata, Anthaxia podolica és Eurythyrea quercus. Cincérek közül is számos fajt láttunk, a legérdekesebb egy repülő fürkészcincér (Necydalis ulmi) volt, melyet sajnos nem tudtunk megfogni. Útvonalunk a királyréti Spartacus kulcsosháztól a Csóványos felé vezetett, a csúcsra azonban nem másztunk fel. Az időjárásra nem lehetett panaszunk: egész nap sütött a nap és néha kellemes szellő hűsítette a 28°C-os meleget. Társaim Mesó és Tomi voltak, a séta első felében pedig még a Nádai család is elkísért.



Üde bükkösön át visz az út.



Néhány havasi cincért (Rosalia alpina) láttunk repülni, egy közülük leszállt.



Ritkított erdőrész néhány cser- (Quercus cerris) és kocsánytalan tölggyel (Quercus petraea).



Száradó tölgyekben fejlődik a sárgafoltos zömökdíszbogár (Acmaeodera degener).



Az Acmaeodera degener imágója virágot is látogat, ahol pollent és a sziromleveleket fogyasztja.



A csúcsszáraz fák mindig felkeltik az érdeklődésünket.



Tölgyesekben nyáron a sárgacsíkos zömökdíszbogár (Acmaeoderella flavofasciata) nem ritka,



leggyakrabban a közönséges cickafark (Achillea millefolium) virágán találkozhatunk vele.



Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo). (Photo ©: T. Németh)



Rég itt felejtett kivágott tölgy (Quercus) rönkje.



A tisztáson több helyen is láthatók a tölgyfa-díszbogár (Eurythyrea quercus) kimeneti nyílásai a száraz fákon.



Ezen a törzsön tucatnyi friss röplyuk is van; Ottó és Tamás korábbi útjukon találtak rá.



A jellegzetes nyílások közelebbről.



Pár centiméterrel a felszín alatt még mindig vannak kifejlett lárvák.



A szomszédos fák koronájában rajzást is láttunk, így fel is kapaszkodtunk, hogy közelebbről láthassuk a bogarakat. (Photo ©: T. Németh)



Úgy 15 méteres magasságban én a repülést figyeltem (Photo ©: T. Németh),



Talajszinten pedig a feleségem engem figyelt (Photo ©: T. Németh).

Végül nem sikerült fényképezni élő példányt, néhány fa körül repkedő bogár látványa és egy fában elpusztult maradvány vigasztalt bennünket. Délután 5 órakor elindultunk vissza.