Idei első utazásunk feleségemmel a horvátországi Isztria félszigetre vezetett. Szombat hajnali fél ötkor indultunk, a majdnem egybefüggő autópályán délelőtt tíz óra után már Fiuménél (Rijeka) voltunk, ahol elsőként Abbáziát (Opatija) vettük célba. Egyórás sétát követően délebbre utaztunk egészen a félsziget legdélibb városába, Pulába. A város felfedezése után a nyugati part mentén Rovinj városka előtt találtunk egy kicsi kempinget, ahol a következő négy éjszakát töltöttük. Napközben a kemping körüli tájon barangoltam, közben néhány növényt és állatot fényképeztem és figyeltem meg. Szerda reggel elindultunk a félszigeten északra, a Szlovéniával határos hegyvidékre, ahol egy ritka cincérfajt kerestünk és találtunk meg. Útközben sikerült egy homoki viperát (Vipera ammodytes) is megörökíteni. Utolsó éjszakánkat és napunkat a Velebit lábánál fekvő Senj városnál töltöttük, majd csütörtök délután haza indultunk.
Jellegzetes monarchia korabeli ház Opatijában.
Pula fő látványossága az amfiteátrum.
A műemlék melletti ciprusfákon (Cupressus sempervirens) feltűnő nyomait láttam a ciprusfa-díszbogárnak (Buprestis cupressi).
Valahol Pula és Rovinj között.
Ezen a réten találtunk pillangós kosborokat (Orchis papilionacea).
A tengerpart a "Mon Paradis" kempingnél.
Itt a víz nem hirtelen mélyül, sekélysége miatt már tűrhető hőmérséklete volt.
A tengerpart melletti mezei szileken (Ulmus campestris) sávosnyakú virágdíszbogarak (Anthaxia manca) rajzottak.
Az elhagyottabb partszakaszokon hüllők után kutattam.
Ez az erdei sikló (Zamenis longissimus) a kemping előtti parton sütkérezett.
A víztől kicsit távolabb igazi mediterrán növényzet borítja a tájat. A főként magyaltölgy (Quercus ilex) alkotta erdőt sokféle fa és cserje gazdagítja, mint a virágoskőris (Fraxinus ornus), mezei szil (Ulmus campestris), molyhostölgy (Quercus pubescens), terpentin pisztácia (Pistacia terebinthus), jeneszter (Spartium junceum), rózsa (Rosa sp.) és a szuhar (Cistus salvifolia).
Anthaxia scutellaris rózsa (Rosa sp.) virágán.
Anthaxia scutellaris a szuhar (Cistus salvifolia) virágán.
Méhbangó (Ophrys apifera).
Serdülő fekete éleshátúgyík (Algyroides nigropunctatus).
Felnőtt hím...
...és hasas nőstény (Algyroides nigropunctatus).
A hím nászruhája feltűnő színezetű.
Megközelíteni nehéz őket, de az elbújt gyíkok kíváncsian hamar előjönnek.
Hím olasz faligyík (Podarcis siculus campestris).
Nászruhás hím nyugati zöldgyík (Lacerta bilineata).
Egy másik, áldozatként.
Furcsa óriási szúnyog, egy tipoly: Ctenophora flaveolata.
Isztriai este.
Útszéli orchideavirágzás: vitézvirágok (Anacamptis pyramidalis).
Vitézvirág (Anacamptis pyramidalis).
Hegyi táj a szlovén határ közelében.
Nyíló vitézkosbor (Orchis militaris).
Jó hüllő-élőhely: itt láttam egy villámgyors sárgászöld haragossiklót (Hierophis viridiflavus carbonarius) és egy fiatal homoki viperát (Vipera ammodytes).
Vakondtúráson melegedő fiatal homoki vipera (Vipera ammodytes).
Némi győzködés után hagyta magát fényképezni.
Tipikus élőhelye a Musaria cephalotes nevű cincérnek.
A Musaria cephalotes hímjének hatalmas fejéről kapta nevét.
Hím nagyfejű fűcincér (Musaria cephalotes).
Nősténye kisebbb fejű.
Újabb orchidea a légybangó (Ophrys insectifera).
Mókás virágzatú a majomkosbor (Orchis simia) nevű orchidea.
Virágai apró majmokra emlékeztetnek.
Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia).
Reggeli készülődés Senj közelében, a Velebit oldalában.
A növényzet meghatározó színét az orvosi zsálya (Salvia officinalis) milliónyi virága adja.
Sárga virágokon gyakori az isztriai virágdíszbogár (Anthaxia istriana).
Az Orlay-turbolya (Orlaya grandiflora) virága is vonzza a bogarakat.
Fényes virágdíszbogár (Anthaxia lucens).
Száradó feketefenyőn nem ritka a fenyő-díszbogár (Dicerca moesta).
Búcsúzva a tengertől még megmártóztunk 18 fokos vizében.
