BULGARIA, 2007.VI.

Pár nap Dél-Bulgáriában június 21-étől 26-áig Székely Kálmánnal és Kotán Attilával, valamint az oda- és visszaúton feleségemmel, Szlovák Emesével. Ő csak a fővárosig, Szófiáig tartott velünk, ahol évek óta nem látott barátnőjét látogatta meg. 21-én az egész nap ráment az utazásra, a szófiai kitérő után folytattuk utunkat Délkelet-Bulgáriába. Ott egy teljes napot töltöttünk el egy gyümölcsöskertben, ahol a legfőbb cél Európa legszebb díszbogara volt, a Palmar balcanica (Kirchsberg, 1876). Sikeres gyűjtése és életmódjának megfigyelése után délnyugat felé vettük az irányt. A Szófiától délre elnyúló Struma-völgybe. 23-ától 26-áig itt kirándulgattunk több előre kiszemelt gyűjtőhelyre. Közben találkoztunk a már korábban az interneten megismert bolgár bogarásszal, Victor Gashtarovval, aki a Belasica-hegység néhány pontját mutatta meg nekünk. Az időjárás egész héten rendkívül forró volt, minden nap 40°C körül tetőzött a hőmérséklet, egy-két helyen a 43°C-ot is elérte.

A térképen halvány kék satírozás jelöli útvonalunkat.



A szerb-bolgár határon hosszan tartó várakozást okozott a Nyugat-Európából hazafelé tartó török népvándorlás.



Első éjszakánkon egy benzinkútnál a lámpák fényére sok bogár érkezett. A cincéreket ez a Prionus besicanus Fairmaire, 1855 nevű faj képviselte. A képen egy nőstény látható.




Prionus besicanus Fairmaire, 1855. Fent nőstény, alul hím.



Kora reggel Délkelet-Bulgáriában. Az egész napot e területen töltöttük.



A harmatos fűben még bágyadtan pihenő feketelábú szitakötő - Gomphus vulgatissimus (Linnaeus, 1758)



Délelőtt elindultunk a cseresznyefák (Cerasus avium [L.] Moench.) felé, hogy megkeressük azt a csodás díszbogarat.



Nem is kellett sokat várni, hogy az első példányt észrevegyük magasan a leveleken, ahol a reggeli napsütést szívta magába.



Nemegyszer csak a sziluettjét láttuk meg a leveleken.



Messziről csillogó drágakőnek tűnik, amint mozdulatlanul napfürdőzik.



A fatörzseken a röplyukak mellett egy beszáradt példányt is leltünk.



Petézgető nőstényeket csak délután láttunk, amikor a nap már nem fentről sütötte a fákat.



Tojócsövét a nőstény apró lyukakba és repedésekbe próbálta betolni.




Nőstény Palmar balcanica (Kirchsberg, 1876)



A hím nem különbözik, leginkább karcsúsága mutatja nemét.



Méretétől (9-14 mm) függetlenül állítható róla, hogy a legszebb faj Európában.



Egyik természetes ellensége ez a keresztespók (Araneus sp). Hálójában egy frissen elejtett példány volt.



További ragadozója lehet még a fatörzseken előszeretettel vadászó homoki gyík - Podarcis taurica (Pallas, 1814)




Két színpompás hím homoki gyík - Podarcis taurica (Pallas, 1814).



A fák magasabban lévő ágaira is felmerészkedik a balkáni zöldgyík - Lacerta trilineata Bedriaga, 1886



Nevét a fiatalkori mintázatáról, a háton futó három csíkról kapta.



Rablópillék - Libelloides macaronius (Scopoli, 1763) - nagy számban vadásztak a levegőben, bár ez a példány egy fénykép kedvéért lepihent egy fűszálon.



A nap lenyugodtával enyhült végre a nagy meleg.



Hajnalban sűrű páraréteg borította a tájat, jelezve a Marica folyó közellétét.



Az éjjel működtetett fénycsapdára repült ez az orrszarvú bogár, mely a mienkétől eltérő alfajhoz tartozik. Oryctes nasicornis kuntzeni Minck, 1914



Miután elhagytuk Kelet-Bulgáriát, a fővárost kikerülve a Rila-hegység mellett folytattuk utunkat délre.



Kresna városa előtt egy vendéglátó soron pihentünk és tömtük meg éhes gyomrainkat.



A Kresna-szurdokban vasútvonal is halad. Itt a völgyben gyűjtöttünk fűhálózva és lombot hálózva.



Virágokról több példány Kiesenwetter-virágdíszbogár - Anthaxia kiesenwetteri Marseul, 1865 - került elő.



A nőstény nagyobb és hasa lila, míg a hím hasa zöldesebb.



Mezei szilről (Ulmus minor Mill.) sikerült gyűjteni a Türk-virágdíszbogarakat - Anthaxia tuerki Ganglbauer, 1886. Bal oldalon a nőstény , jobb oldalon a hím preparátuma.






A haragos sikló - Dolichophis caspius (Gmelin, 1789) - gyakori faj Bulgáriában, itt végre sikerült találkoznom vele.



A szurdok felett a hegyoldalon táboroztunk Stara Kresna falu mellett.



Innen remek kilátás nyílt a Pirin ormaira.



Bulgáriában itt fordul elő a görög boróka - Juniperus excelsa Bieb. - melynek néha hatalmas példányait is láthattuk.



Kora reggel az aszfalton felmelegedni kívánó hüllők gyakran esnek autók áldozatául. Ennek a homoki viperának - Vipera ammodytes (Linnaeus, 1758) - csak a fejét lapította ki a kerék, de ez épp elég volt a halálához. Sajnos pár perccel a baleset után találtam meg csak a kígyót.



Itt is gyakori a rablópille - Libelloides macaronius (Scopoli, 1763).



E mesebeli rovar a recésszárnyúak rendjébe tartozó kardosfátyolka - Nemoptera sinuata Olivier, 1811.



A hegyoldalakon igen gyakori mezei ürmökön (Artemisia campestris L.) nem volt ritka az üröm-karcsúdíszbogár (Agrilus albogularis Gory, 1841).



Ugyanazon növényről kevesebb példányszámban került elő a zöldes tompadíszbogár - Meliboeus subulatus (Morawitz, 1861).



Lomha virágdíszbogár - Anthaxia sponsa Kiesenwetter, 1857.



Néhány helyen iringófélén (Eryngium sp.) az iringó-virágdíszbogár - Anthaxia hypomelaena (Illiger, 1803) - is látható volt.



Victor Gashtarovval a Belasica-hegység lábánál.



A Belasica meredek lejtőit sűrű erdő borítja, helyenként kiterjedt szelídgesztenyésekkel (Castanea sativa Mill.)



Attila, Victor és Nikola



A görög határvidékhez közel eső Kojouh (e.:Kozsuh) vulkáni eredetű dombjai mellett táboroztunk.



Az itt felszínre kerülő hőforrások kiváló alkalmat nyújtottak a tisztálkodásra.



Itt már mediterrán makkia képezi a növénytakarót, benne igen közönséges a mezei szil (Ulmus minor Mill.) és a mandulalevelű körte (Pirus amygdaliformis Vill.)



Szilfa-tarkadíszbogár - Ovalisia mirifica (Mulsant, 1855) - az itteni díszbogár-zsákmány.



Bíborcincér - Purpuricenus budensis (Götz, 1783)

Buprestidae Ptosima undecimmaculata Acmaeodera crinita Acmaeodera brevipes Acmaeoderella flavofasciata Sphenoptera sp. Capnodis tenebrionis Capnodis tenebricosa Perotis lugubris Chalcophorella stigmatica Palmar balcanica Ovalisia mirifica Eurythyrea aurata Trachypteris picta Anthaxia sponsa Anthaxia millefolii Anthaxia tuerki Anthaxia thalassophila Anthaxia hypomelaena Anthaxia kiesenwetteri Anthaxia cichorii Chrysobothris affinis Coraebus elatus Coraebus rubi Meliboeus subulatus Agrilus roscidus Agrilus auricollis Agrilus albogularis Agrilus hyperici Agrilus cuprescens Trachys sp.

Cerambycidae Prionus besicanus Pseudovadonia livida Axinopalpis gracilis Lioderina linearis Chlorophorus sartor Chlorophorus varius Clytus rhamni Plagionotus bobelayi Cerambyx welensii Purpuricenus budensis Lampropterus femoratus Stenopterus flavicornis Stenopterus rufus Alosterna tabacicolor Stenurella bifasciata Stenurella melanura Stenurella septempunctata Stictoleptura cordigera Stictoleptura rufa Acanthocinus griseus Acanthocinus henschi Exocentrus punctipennis Aegomorphus clavipes Agapanthia cynarae Agapanthia villosoviridescens Agapanthiola leucaspis Anaesthetis testacea Neodorcadion bilineatum Morimus funereus Oberea linearis Oberea erythrocephala Blepisanis vittipennis Opsilia coerulescens Phytoecia nigricornis Niphona picticornis