Újra a Naszályon Merkl Ottóval, Dr. Romsauer Jánossal és Németh Tamással. Nem titkolt szándékunk a redős virágdíszbogár (Anthaxia plicata Kiesenwetter, 1859) megtalálása a márciusban már meglátogatott gyümölcsösben. Az idő egész nap napos volt, de a délben megerősödő szél már nem kedvezett a kopogtatásnak, így délután immár csak hárman (én, a Tomi meg az Ottó, a Merkl Ottó) felmásztunk a Látó-hegyre.
Jancsi nem tagadta meg magát, addig dolgozott, míg előkerült a Naszályról is a
redős virágdíszbogár (Anthaxia plicata Kiesenwetter, 1859). Sajnos csak egy példány, de így is bizonyítottá vált a faj Pest megyei előfordulása.
A Zsuzsanna-virágdíszbogár (Anthaxia suzannae Théry, 1942) hasonló körülmények közt él, mint előbbi rokona, elterjedése azonban nagyobb.
A mezei homokfutrinkát (Cicindela campestris Linnaeus, 1758) a gyéren füves területeken lehet megfigyelni.
Ugyanitt a nagyfejű csajkók (Lethrus apterus [Laxman, 1770]) végezték dolgukat: fölbe vájt lyukaikba hordták le az általuk levágott zöld növényi részeket, amin aztán utódaik fejlődnek majd.
Nagytermetű (1,5 cm) ormányosbogár a Leucosomus pedestris (Poda, 1761), szintén a talajon mászkál.
A hegy lábánál lévő gyümölcsösből déltájban feljebb mentünk a tölgyesbe.
A két éve kivágott fák tuskóiban még ott találtuk a kétpettyes karcsúdíszbogár (Agrilus biguttatus [Fabricius, 1777]) kifejlett lárváit.
Útban a Látó-hegy felé.
A tölgyes aljnövényzete ragyogó színekben pompázik, benne virít az odvas keltike (Corydalis cava [L.] Schw.) és a tavaszi kankalin (Primula veris L.)
Letekintünk a Látó-hegy meredek bércéről, innen remek kilátás nyílik a Duna síkjára, szemben a Visegrádi-hegységre és a hegy lábánál fekvő bányára.
A sziklagyepen ilyenkor nyílik az apró nőszirom (Iris pumila L.) A lila színű változat együtt virít a sárgával.
A hegyen telepített feketefenyves (Pinus nigra Arnold) is van, ahol a fenyőfélékben élő bogárfajokat is kerestük. A gyakori kétszínű virágcincér (Anastrangalia sanguinolenta [Linnaeus, 1761]) elpusztult példányát és a tüzeshasú díszbogár (Chrysobothris igniventris Reitter, 1895) lárváit találtuk száraz ágakban.
Hogy ezen a kiránduláson se maradjunk hüllő nélkül, az egyik követ felfordítva ezt a fiatal rézsiklót (Coronella austriaca Laurenti, 1768) találtuk.
Jámbor tekintete elárulja: nem hogy nem mérges, de igazán barátságos kígyófélével volt dolgunk!