CROATIA, 10-13.VIII. 2007




Az idei nyár utolsó gyűjtőútja Horvátországba, szűkebb értelemben a Velebit-hegységbe vezetett. Már jó két héttel korábban egyeztettünk Szelenczey Bélával, hogy ha az időjárás engedi, lemegyünk egy hosszú hétvégére többedmagunkkal. Ő unokatestvérét, Németh Győzőt, én Márkus Andrást hívtam. Időközben a meteorológia erre a hétvégére lehűlést és esőket ígért, de az elszántság nem torpant, így péntek reggel fél 7-kor Győrből indultunk útnak. Útközben többször esett és Senjbe érkezve is borongós, szürke esős idő fogadott. Estére azonban elállt az eső és a következő napokon is kegyes maradt az idő, bár nem volt igazán meleg. Végeredményben az utazás jól sikerült, több ritka bogárfajjal sikerült találkozni, nem egyet közülük először fogtunk életünkben.

Augusztus 10. péntek

Utazás délelőtt, délután megérkezés Senjbe és gyűjtés a tengerszint közelében.



Régi vizimalom a Dobra-folyón Ogulin mellett.



A nyár végét jelzi a ciklámen (Cyclamen purpurascens Mill.) virágzása.



Senj városánál a tenger és a Velebit komor képet mutatott.



A Nehaj vár mellett kezdtük a napot feketefenyőt (Pinus nigra Arn.) vizsgálgatva.



Déli fenyves-díszbogár (Chalcophora intermedia Rey, 1890) kukucskál már röpnyílásán.





Néhány élő példányt (Chalcophora intermedia Rey, 1890) is találtunk a hűvös időben a fatörzshöz simulva.



Az eső elől egyes cincérek a cserepes kéreg alá bújtak.



Az amúgy fürge Nothorhina muricata (Dalman, 1817) most könnyen megfogható volt.



Táborunkat egy közeli kempingben ütöttük fel.



Itt este a tengerparton zseblámpás kereséssel éjszaka mozgó bogarakat kerestünk. A tengeriköményen (Crithmum maritimum L.) Parmena pubescens (Dalman, 1817) nevű cincéreket leltünk.





Éjjeli állat a Niphona picticornis Mulsant, 1839 is.

Augusztus 11. szombat

Gyűjtés a Velebitben Štirovača környékén 1100 m-es szinten.



Magasabb szintre indultunk a Velebitben. Táj Krasno előtt.



Frissen élve és szárazon kivágott lucfenyőrönköket (Picea abies L.) találtunk Štirovača mellett.



A már több éve korhadó fákban nemcsak bogárlárvák, hanem hüllők és kétéltűek is rejtőznek. Fiatal törékeny gyík - Anguis fragilis Linnaeus, 1758





Hím alpesi gőte - Mesotriton alpestris (Laurenti, 1768)



Ennek a cincérlárvának (Tragosoma depsarium [Linnaeus, 1767]) már csak 1 éve lehet az átalakulásig.



Ez a hím Tragosoma depsarium bábkamrából került elő.

Augusztus 12. vasárnap

Ezen a napon délelőtt 300 méter körüli magasságban, délután 1000 méteres szinten Oltarin túl keresgéltünk.



Feketefenyőről (Pinus nigra Arn.) kopogtatással gyűjtve többféle díszbogár is kézre került. Az első a déli fenyvesdíszbogár (Chalcophora intermedia Rey, 1890).



Fenyő-díszbogár (Dicerca moesta [Fabricius, 1794]) frissen kikelt példánya.





A kistermetű nyolcfoltos díszbogarak (Buprestis octoguttata Linnaeus, 1758) élő



és kivágott fán egyaránt aktívak voltak.



Száraz fenyőágakon tartózkodik a Perroud-ecsetcincér (Pogonocherus perroudi Mulsant, 1839).





Négyszögfoltos díszbogarak (Buprestis novemmaculata Linnaeus, 1767) kivágott száraz fenyőkön rajzottak.



Fekete éleshátúgyík (Algyroides nigropunctatus [Duméril & Bibron, 1839]) fiatal egyede.



Színpompás fiumei faligyík (Podarcis melisellensis [Braun, 1877]).



Kíváncsiságába feledkezve igen közel engedett magához.



Oltari település felett jegenyefenyvesben (Abies alba Mill.) folytattuk a gyűjtést. Száraz ágakat és korhadt rönköket faragtunk szét bogarak után kutatva.





Itt talált rá András az Eugenia-ecsetcincérre (Pogonocherus eugeniae Gaglbauer, 1891), melyek imágói már készen pihentek a bábkamráikban.



Győző pedig egy elpusztult Xylosteus spinolae Frivaldszky, 1838 nőstényre bukkant korhadt jegenyefenyőrönkben (Abies alba Mill.)

Augusztus 13. hétfő

Reggel indulás haza, útközben gyűjtés a Kapela-hegységben.



Modruš
mellett álltunk meg, ahol a kivágott jegenyefenyők (Abies alba Mill.) vonzották a díszbogarakat.





Nőstény osztrák díszbogarak (Eurythyrea austriaca [Linnaeus, 1767]) petézni jöttek le a magasból a halott fák törzseire.



Magasan a fákon rajzanak, ahol a hímek repkedve keresik a nőstényeket.





A hím osztrák díszbogarak (Eurythyrea austriaca [Linnaeus, 1767]) valamivel kisebbek a nősténynél, szemük azonban nagyobb, kidudorodóbb.



Már itthon: Győr-Moson-Sopron megye, Csorna.