2006.VII.8. Pilis-hg. Sztaravoda, Pap-rét

2006 július 8. Pilis, Sztaravoda (Szentendre, Leányfalu, Dunabogdány)
Rahmé Nikola

Reggel fél 9-kor indultam egymagam otthonról autóval Szentendrére, hogy a Sztaravoda patak völgyében keressek cincéreket: Necydalis ulmi-t, Stictoleptura erythroptera-t és Akimerus schaefferi-t. Ezeken túl reménykedtem még olyan díszbogárfajokban, mint Eurythyrea quercus és Coraebus undatus.


9-kor már az erdö szélén, a Visegrád felé vezetö erdei úton voltam. Az idö igazán alkalmas volt a rovarmegfigyelésre: szinte teljes szélcsend mellett a nap állandóan sütött, délutánra úgy 30 fokig melegedett az idö.


A virágokon különféle bogarak táplálkoztak: Trichius fasciatus és Gnorimus nobilis.


Gyalogolás közben már folyamatosan az erdö lombját kémleltem, keresve bármit, ami cincérnek vagy díszbogárnak néz ki. Egy Cerambyx cerdo repült igen magasan az ágak közt, de erre a fajra ügyet sem vetettem. Fél 10-kor láttam meg az els hím Akimerus-t, mindjárt egyszerre kettöt. Jó magasan, körülbelül 15 méteren röpködtek rövid ideig, hamar leültek 1-1 ágvégre. 10 órára értem arra az írtásra, ahol 2 éve Székely Kálmánnal gyüjtöttünk S. erythroptera-t és N. ulmi-t és ahol Szelenczey Béláék június 25-én 5 (!) S. erythroptera-t fogtak. A nevezetes odvas fát is megtaláltam, s benne a Béla által említett rengeteg röplyukat.


Azonban cincért nem találtam, kivéve egy szép fekete nöstény Stenocorus meridianus-t, mely egy száraz ágra szállt le. Az eget és a lombokat figyelve az ezernyi szitakötön


és tucatnyi cikázó rózsabogáron (Potosia affinis) kívül más nagyobb rovart nem láttam. Az irtás szegélyét ide-oda bejárva vagy két órát töltöttem el fotózgatva, evéssel-ivással.


Egy hím Akimerus-t sikerült a 6 méteres hálóval megfogni 11 óra körül és megfigyeltem két példány Coraebus florentinus-t is reptükben.


Egy fiatal csertölgy (Quercus cerris) törzsén találtam petézve ezt a Stictoleptura scutellata-t. Mielött tovább indultam volna egy nagytermetü cincért vettem észre, amint felém röppen. A hálóba terelve kiderült, hogy egy Rosalia alpina. Lefényképeztem a kezemben tartva, aztán elindultam a Pap-rét irányába, eközben megdörrent az ég a felhalmozódott gomolyfelhökben.


Az Álló-rét felé vezet út melletti faháznál felkapaszkodtam a meredek domboldalra az erdöbe hatolva. Feljebb találtam egy írtást, a szélén egy vadászlessel. Itt is láttam néhány hím Akimerust, de magasan repkedtek a lomb körül. Egy korhadt tuskóban Dorcus parallelipipedus bábját találtam.


Vékonyabb erdőöszéli fákat rugdosva próbáltam a földre kényszeríteni cincéreket, s egy nagytermetű nőstény Akimerus shaefferi le is pottyant az egyik fáról.

Innen visszatértem az útra, de elötte egy öreg bükkfa tükörfoltjára, s az azon ülö hím Rosalia-ra lettem figyelmes. A Pap-rét felé még találtam az út mellett két virágzó hársfát, mely körül mindenféle rovar rajzott. Több Gnorimus variabilis-t is láttam, ezért úgy döntöttem, felkapaszkodok az egyik fára. A fán aztán már nem találkoztam a fajjal, így lemásztam. Délután 3 óra körül értem a Pap-rétre, utam végcéljára.



Itt sejtésem beigazolódott: bükkfarönkök sorakoztak az út mellett, keverve némi hársfával. Ezekre szépen érkeztek, majd szaladgáltak a Rosalia alpina-k. Itt újra dörgött az ég, amíg én fényképeztem a rajzó cincéreket.


Egy-két csepp esö le is esett, de hamar megadta magát a napsütésnek. Maradék uzsonnám és vizem elfogyasztása alatt a réten álló két öreg tölgyfa lombját figyeltem, majd az egyik alá le is heveredtem. A törzseken Lucanus cervus leharcolt, megviselt példányai szobroztak, mintegy várva sorsuk beteljesedését.


Sajnos semmilyen díszbogarat nem láttam a lombkoronában mozogni, így visszatértem a bükkfákhoz. Fényképeztem még Morimus funereus-t,



...Rosalia alpina hímeket és útbaigazítottam egy biciklis párt Visegrád felé, majd este 6 óra elött 10 perccel visszaindultam a Sztaravoda-forrás felé.


Fél 7-kor láttam az utolsó Akimerus-t, egy nagy nöstény lomhán húzott a lombok között. Ezután már csak Lucanus cervus-t láttam többfelé repülni, amíg kiértem az erdöböl.


A Sztaravoda-forrást még útba ejtettem, s megtöltöttem a gyomromat és egy palackot az édes
vízével. Végül kocsiba ültem és hazaindultam.