Már 2009-ben megfogalmazódott a gondolat: "rég jártam már Szíriában!" Nem volt nehéz útitársakat találni az utazáshoz, szinte azonnal összeállt egy csapat, mely négy tagból állt: Rahmé Nikola, Németh Tamás, Kotán Attila és Mizsei Edvárd. Repülővel utauztunk ki a fővárosba, Damaszkuszba, ahol autót béreltünk, így majdnem függetlenül mozoghattunk az országban. Az én célom ez alkalommal minél több hüllőfaj lefényképezése és néhány ritka díszbogárfaj felkutatása volt. Május végétől június elejéig két hetet töltöttünk el, szinte kizárólag terepen. A Szíriában nem szokatlan meleg azonban eléggé próbára tette a tűrőképességeinket.
2010. január, Budapest: repjegyvásárlás
2010.V.26-2010.VI.8.
Résztvevők:
Németh Tamás - تاماش نيمت - Az ő képei itt láthatók.
Kotán Attila - اتيلا كوتان
Mizsei Edvárd - ادوارد ميجاي
Rahmé Nikola - نقولا رحمة
Anti-Libanon-hegység
Ezen a területen elsődleges célunk a 2006-ban már gyűjtött Neoplocaederus sp. cincér újbóli gyűjtése, valamint hegyivipera felkutatása (Montivipera sp.) A cincér egy példánnyal képviselte a fajt, viperát azonban nem találtunk. Egy kis szürke gekkócskát (Cyrtopodion sp.) láttam egy szemvillanásig, több Lacerta kulzeri nevű gyíkot, egy haragos sikló (Dolichophis jugularis) tetemét és egy fiatal kockás siklót (Natrix tessellata) sikerült megfigyelni.
Megérkezésünk reggelén a Damaszkusztól nyugatra húzódó magashegységben kezdtük a "munkát".
2000 méterrel a tengerszint felett sincs már nyoma a tavasznak, napközben égető hőség van a sziklák között.
Egy-két virágzó nőszirmot még lehetett találni, de nagyrészt már igazi nyári lágyszárúak nyíltak. Az anti-libanoni nőszirom (Iris antilibanotica) bennszülött faj, mi éppen a tipuslelőhelyén találtuk.
Az itt oly gyakori hermoni husáng (Ferula hermonis) a tápnövénye ennek a kis cincérnek, a neve: Phytoecia kabateki.
Semnosia imperatrix-nász.
Közel egy centiméteres nagytermetű nőstény ugrópók (Salticidae).
Egy jóval kisebb hím ugrópók (Cyrba algerina).
Nem ritkák a skorpiók sem, leggyakrabban kövek alatt találtuk őket.
Termeszrajzás.
Táborhelyünk 2200 méteres magasságban egy éjszakáig állt, innen északkelet felé vettük az irányt a félsivatagos tájakra.
Közép-Szíria: sivatag
Palmyra felé félúton jólesett egy kávé.
A poros levegő egyszínűre festette a tájat, a nap csak gyengén derengett az égbolton.
Palmyra egyik lakója ollóit feltartva üdvözöl bennünket.
A zöld varangynak (Bufo viridis) a sivatag sem okoz gondot, mindenütt megtalálja a szükséges nedvességet.
A laza talajban könnyen rejtőzik...
... a homoki boa (Eryx jaculus).
Fejének felépítése tökéletesen alkalmazkodott nagyrészt föld alatti életmódjához.
Foltos ércesgyíkkal (Chalcides ocellatus) főleg kora reggel, vagy napközben kövek alatt találkoztunk.
Edvárd fotózni tanul (képei itt).
Nappal kövek alatt rejtőznek a Stenodactylus grandiceps nevű gekkók.
Éjszaka a talajon szaladgálva vadásznak rovarokra, a szemüket fedő átlátszó héjat pedig mint minden gekkó, a nyelvükkel tisztítják.
Egy másik gekkó is gyakori volt az éjszakában: Bunopus tuberculatus.
Wagner-versenyegér (Gerbillus dasyurus).
Szíria csekély számú természetvédelmi területei közül ez az egyik: a tarvarjú (Geronticus eremita) néhány párja rendszeresen költ itt.
Rovarászok a Szír-sivatagban.
A birkanyájak által kopaszra rágott vidéken idegenül hatnak az elszórtan álló pisztáciafák (Pistacia atlantica).
A száraz forróságban csak a legedzettebb gyíkok aktívak, mint ez az Acanthodactylus.
Hüllőlesen.
Itt talán van valami!
Időszakos folyómeder, most csontszárazon.
Nagytermetű vakondgyíkféle a foltos szkink (Eumeces schneideri).
A hőség elől ő is kő alá bújt, de egy-két kép kedvéért kénytelen volt pózolni.
Barátkozás.
Hűsölünk egy gyönyörű pisztácia (Pistacia atlantica) lombja alatt.
Puiseux-legyezőujjú gekkó (Ptyodactylus puiseuxi). Nappali faj, talán csak a legforróbb órákban húzódik árnyékba.
Érdekes felépítésű ujjai jó szolgálatot tesznek a sziklákon és fatörzseken.
Sajnos ezt a csodás száguldósiklót (Psammophis schokari) sem élve láthattuk, útját keresztezte egy autó.
Az oázis terített asztal a rovaroknak és a rovarászoknak.
A mélyből szivattyúzott víz ugyan enyhén sós, de életmentően hűs.
A kert gazdája nem csak vendégül látott, de szívesen állt lencséink elé.
Az idő legjobb eltöltése: teázgatás a helyiekkel.
Palmyra romjai minket egy kicsit más miatt vonzottak.
Pettyes legyezőujjú gekkó (Ptyodactylus guttatus).
Az izmos testű Acanthodactylus boskianus gyorsasága sokszor futásra késztet, ha be akarjuk cserkészni. Utána persze lihegve pattanunk az autóba, hogy folytassuk útunkat. Ő maradt, mi indultunk, cél az Eufrátesz!
Kelet-Szíria, Eufrátesz
Deir Ez Zor-ba még késő délután érkeztünk meg, ahol a sűrű porvihar barátságtalanná tette a várost. Nem, az nem a hold, hanem a nap!
Reggelre aztán elfelejthettük az egészet, tiszta levegő és tikkasztó meleg várt ránk a sátorból kibújva.
Gyorsan fel is kerestük a folyót, ahol majd lehűthetjük magunkat.
Frissen megégett fák hirtelen rovarvadászatra sarkalltak.
Ezek a speciális életmódú díszbogarak (Melanophila cuspidata) ugyanis betegesen vonzódnak az égett fához, petéiket előszeretettel rakják ilyenek kérgébe.
Na, ilyen szitakötőt otthon még nem láttam!
A folyóban fürdés ittlétünk alatt rutinná vált.
Tipikus külvárosi kertrészlet, itt érdemes szétnézni rovarásznak és hüllésznek egyaránt.
Egy gyakori faj a nyárfákon (Populus euphratica) a Capnodis miliaris nevű díszbogár.
Egy másik e tájra jellemző faj, a Chalcophorella bagdadensis repnyílásait a legtöbb itt élő fafajon megtaláltuk, talán a legmeglepőbb ezen a bálványfán (Ailanthus altissima) volt!
Nagytermetű és fürge díszbogár a Chalcophorella bagdadensis.
Közeleg az este.
A víz is tartogatott különlegességet, melyet rovárászháló segítségével tudtunk elkapni.
Furcsa orrú hosszúkás hal a...
...tüskés angolna (Mastacembelus mastacembelus).
Az édesvízi teknősöket a kaszpi teknős (Mauremys caspica) képviseli.
Éjszaka szokatlan lények veszik birtokba a várost, ez egy hatalmas egyiptomi csótány (Polyphaga aegyptiaca).
A füles sün (Hemiechinus auritus) az otthoni rokonához hasonlóan éjjel kutat ennivalója után.
Tekintete is legalább annyira barátságos.
A nappal aktív és gyors Trachylepips aurata nevű szkinket éjjel a búvóhelyén találtuk meg.
Fák törzsén és házfalakon meglehetősen gyakori volt ez a karcsú gekkó, a Cyrtopodion scabrum.
A következő napot az Eufrátesz melletti utazással töltöttük nyugati irányban. Estére megérkeztünk az Aleppótól északra eső tájra, közel a török határhoz.
Észak-Szíria, Aleppó vidéke
Táborhelyünk egy patakvölgyben reggel. Itt már akadt néhány kétéltűfaj is.
Bedriaga-béka (Pelophylax bedriagae)
Savigny-levelibéka (Hyla savignyi)
Zöld varangy (Bufo viridis).
Közönséges kaméleon (Chamaeleo chamaeleon).
Az óriási platántörzsek (Platanus orientalis) kiváló élőhelyet biztosítanak a közönséges agámáknak (Laudakia stellio)...
...és a török gekkóknak (Hemidactylus turcicus), bár velük csak éjszaka találkoztunk.
Óriási árulkodó repnyílások árulkodtak egy nagytermetű díszbogárfaj jelenlétéről. Szinte minden fafajon voltak, itt éppen diófán (Juglans regia) látni.
Elég hamar felfedte kilétét a keresett bogár, ő a:
Chalcophorella quadrioculata.
A bronzos díszbogarak (Perotis lugubris) errefelé kicsit karcsúbb testalkatúak, mint otthon.
A sok kistermetű szilfán (Ulmus sp.) ragyogó tarkadíszbogarak (Lamprodila gloriosa) is rajzottak, így a díszbogaras mániámat is kiélhettem.
Testük meglepően duci az otthoni fajokéval összehasonlítva.
A török határ tőszomszédságában már több eredeti növényzettel találkoztunk. Ezek a bokrok valamikori karmazsintölgy-erdőkről árulkodnak (Quercus calliprinos).
Impozáns állat a kappadókiai gyík (Apathya cappadocica wolteri). Már kora reggel a sziklákon napoztak és amint 3 méteren belül kerültem hozzájuk, azonnal elinaltak.
A csupaszujjú gekkók (Mediodactylus heterocercus) éjjel futkostak a köveken.
Antik római híd az északnyugati határnál.
Szíria talán legnagyobb olívaolaj-termelő vidéke ez, itt nehéz "jó" élőhelyet találni. Inkább csak az útak és telekhatárok mentén létrejött zöld sávokban maradt ősnövényzet.
Az ecetszömörcén (Rhus coriaria) már jól ismert díszbogarak tevékenykedtek, a Capnodis porosa és a...
Polyctesis rhois.
Az út második foltos szkink (Eumeces schneideri princeps) példányát is itt fogtuk.
A szkinkek között ez egy erőslábú fajnak számít, mozgása rendkívül gyors és kiszámíthatatlan.
Ha sikerül kézbevenni, akkor azonban eléggé megszelídül.
Nyugat-Szíria, mediterrán vidék
Az északi határcsücsök a tengerparton. Hamisítatlan mediterrán táj.
A virágzó jeneszter (Spartium junceum) sárgával tarkítja a buja zöld hegyoldalakat.
A mikrovilágban még tarkább az élet. Karolópók aszat (Cirsium sp.) virágán.
Lomha virágdíszbogarak (Anthaxia sponsa).
A délelőtti órákban a tenger párája beborította a magas bérceket.
Bogarászok paradicsomi hangulatban.
Terpentinfán (Pistacia terebinthus) mozdulatlanul napozó nagy tükrösdíszbogár (Capnodis cariosa).
Kisebb fatermetű kutyatej (Euphorbia sp.)
Nehezen járható, de csábító tengerpart.
Az erősödő hőségben aztán hamar megtaláltuk a hűsölés módját.
Digitális világ.
Aleppói fenyőből (Pinus halepensis) álló farakás az északnyugati hegyvidéken. Itt bizony körül kell nézni!
A rakásra érkező bogarakra vár a közönséges agáma (Laudakia stellio).
Phoenicolacerta laevis.
Nagytermetű feltűnő színezetű pattanóbogarak: Calais parreysii.
A gazdag lágyszárú vegetáció hálózása.
Szeplőlapu-levelű zsoltina (Serratula cerinthifolia), és a rajta élő...
...Pygoptosia speciosa nevű díszes, 2-3 centiméteres cincérek.
hímje feltűnő csíkozású,
nősténye inkább egyszínű, vagy csak halványan sávos.
Kisebb termetű a Blepisanis vittipennis.
Az Ansariya-hegység 1000 méter feletti szintjén találtuk meg a következő táborhelyünket.
Kíváncsiskodó menyét (Mustela nivalis).
Menyétünk harca egy hatalmas gyíkkal (Mustela nivalis vs. Lacerta media).
Montivipera bornmuelleri (Hermon hegyivipera) az 1300 m magasságban fekvő rétről.
Nagytermetű viperafaj tiszteletet parancsoló tekintettel.
Edvárd a beazonosításhoz elvégzi a szokásos teendőit.
Éjszakai munka már sátoron belül.
Közel 1400 méteren dús elegyes erdő borítja a hegyet jegenyefenyővel (Abies cilicica), gyertyánnal (Carpinus sp.) és komlógyertyánnal (Ostrya carpinifolia), valamint tölgyekkel (Quercus spp.)
Szíriára a legkevésbé jellemző kép.
Egy gyakori törpesikló az Eirenis levantinus.
Kedves ábrázata elárulja ártalmatlanságát.
Fiatal keleti haragossikló (Dolichophis jugularis).
Este Lattakia tartományban.
Egy forrás mellett az Aqra-hegységben.
Szíriai foltos szalamandra (Salamandra infraimmaculata) lárvája a hűs forrásvízben.
Saladin vára a nyugati partvidéken. Környékén gazdag mediterrán növényzet és rovarvilág található.
Egy karimáspoloska-faj (Phyllophya sp.)
Aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta).
Lapos tölgy-díszbogár (Latipalpis plana berythensis).
Az ország talán leglátványosabb bogara ez a nagy, 3 centiméteres virágbogár, a Protaetia speciosa jousselini.
Rejtőzködő apró gyíkfaj az Ablepharus budaki.
Szarvas gyászbogár (Cryphaeus cornutus).
Desfontaine-bíborcincér (Purpuricenus desfontainei).
Chaetopelma concolor - óriási madárpók-féle.
A vastag és sudár törzsű tölgyfákon a Phoenicolacerta laevis gyíkok vívták napi csatáikat. Ez itt egy hím.
Nőstény Phoenicolacerta laevis.
Nagyobb kövek alatt egy vakkígyó (Typhlops vermicularis) is lencsevégre került.
Szemeit már csak két bőr alatti pont jelenti.
Hidegfront után az Ansariya-hegység keleti oldalán.
Az Orontesz síkja (Al Ghab) élesen válik el a meredek hegyoldaltól.
A zöldgyíkkal rokon Lacerta media nősténye.
Gyönyörű mintázatú teste jellegzetes külsőt kölcsönöz neki.
Lacerta media-tekintet.
Egy meglehetősen ritka színváltozatú kockás sikló (Natrix tessellata) a síkság vizeiből.
Szíria egyik leggyakoribb gyíkja a kígyószemű gyík (Ophisops elegans).
A vizisikló (Natrix natrix persa) osztozik élőhelyén a kockás siklóval.
Az Ansariya-hegység tetejéről jó kilátás nyílik az Al Ghabra.
Valamikor itt is erdőket alkotott a libanoni cédrus (Cedrus libani), ma újratelepítésével próbálkoznak.
Az otthoni pannongyík közeli rokona az Ablepharus ruepellii.
Újabb szkinkfaj a Trachylepis vittata.
Fiatal mórteknős (Testudo graeca terrestris) a lovagvár (Qal'at al Hosn) mellől.
Nappal is láthatók a Kotschy-gekkók (Cyrtopodion kotschyi) a vár dombján. Útunk utolsó hüllője volt ő, Damaszkuszon átutazva még egy fél éjaszakára felmentünk az Antilibanon-hegységbe, onnan azután a repülőtérre.
Antilibanon-hg., Bloudan, TV-torony. Búcsú Szíriától.
Valahol Törökország felett, útban haza!
Látogasd meg Németh Tamás bogarasabb témájú beszámolóját is!
Please visit a more beetle-based report by Tamás Németh!
