Kétnapos utazás Székely Kálmánnal és Kotán Attilával először a Kiskunságba, majd a Dráva-síkra elsősorban a kutyabengén (Rhamnus frangula L.) élő Oberea pedemontana Chevrolat, 1856 nevű cincér megfigyelése céljából. Időjárásunk mindkét nap nyáriasan fülledt meleg volt, éjszaka az Ormánságban uv-lámpával is gyűjtöttünk.
Május 28.
Kiskőrös
Az Akasztó és Kiskőrös közötti fűzláp, ahol előfordul az Oberea pedemontana.
Az ilyen lápokon nem ritka a mocsári kosbor (Orchis palustris Jacq.) nevű orchidea.
A hamvasfűzek tőszomszédságában nőnek a kutyabenge (Rhamnus frangula L.) bokrok.
Elsőként a leveleken és a bokrok körül kerestük a bogarakat.
Miután nem találtunk még a szabadban imágókat, közelebbről vettük szemügyre a növények szárait.
Az élő növények szárán vörösesbarna rágcsálékot láttunk, itt meghasítottuk a növényt, és felszínre került a lárvajárat.
Az 1-2 éves lárvák fürgén mozognak a hosszú járatban.
A lárvák után találtunk kész imágókat, amelyek közvetlen a kikelés előtt álltak.
Több már kész repnyíláson sikerült megfigyelni az épp szabadba távozó bogarat.
Délután már tucatnyi imágó Oberea pedemontana Chevrolat, 1856 cincért találtunk a tápnövényük levelein táplálkozni.
Ormánság, Drávafok
Kora este megérkeztünk ormánsági szálláshelyünkre Teklafalu és Drávafok között.
Egy hengeres szalmacincér (Theophilea subcylindricollis Hladil, 1988) épp a sátrunk mellett pihent és táplálkozott egy fűszálon.
Gyűrűspille (Malacosoma neustria [Linnaeus, 1758]) hernyója a szeder (Rubus fruticosus L.) levelét fogyasztja.
Uv-lámpás gyűjtés éjszaka.
Sok bogárcsalád képviselője repül éjjel fényre, ezen az éjjelen azonban cincér nem jött.
Az esti pávaszem (Smerinthus ocellatus [Linnaeus, 1758]) nevű szender az egyik legszebb éjjeli lepke.
Május 29.
Drávafok, Irmapuszta
Reggel a környező fákat lombhálóval meghálóztuk, remélve kisebb cincérféléket.
Az égerfa-díszbogár (Dicerca alni [Fischer, 1824]) itt is él, tápnövénye nemcsak az enyves éger (Alnus glutinosa [L.]), hanem a kislevelű hárs (Tilia cordata Mill.) is.
Hamvasfűz (Salix cinerea L.) élő ágait lekérgezve bukkantunk a Guérin-karcsúdíszbogár (Agrilus guerini Lacordaire, 1835) jellegzetes járataira...
...és lárvájára is.
Vékonyabb fűzekben (Salix sp.) egy másik karcsúdíszbogár rágását is megtaláltuk.
A legtöbb megrágott száron már friss repnyílását is láttuk...
a kecskefűz-karcsúdíszbogárnak (Agrilus subauratus Gebler, 1833).
A jellegzetes kétszínű bogarat már tucatnyi példányban sikerült gyűjteni.
